Ahogy arról korábban is beszámoltunk, Lengyelország egyedi jogalkotói megközelítéssel viszonyul a közösségi média jogállami korlátok közé szorításához. A lengyel Igazságügyi Minisztériumot vezető Zbigniew Ziobro még tavaly decemberben jelentette be, hogy tárcája az internetes szólásszabadság védelmében egy új törvény létrehozásában gondolkodik.
2021. január 15-én Ziobro újabb sajtótájékoztató keretében árult el részleteket a tervezetről, ezúttal Sebastian Kaleta, az igazságügyi minisztérium államtitkárának társaságában. Ennek alkalmával Ziobro kiemelte, hogy a javaslat célja a lengyel állampolgárok szólássszabadságát hivatott védeni az online térben; szerinte ugyanis a globálisan mindenhol jelen lévő tech cégek cenzúrát felületeiken cenzúrát valósítanak meg, ez pedig a nyilvános viták torzulásához vezet.
Éppen ezért a törvénnyel kapcsolatban a jogalkotói elvárás nem más, mint hogy elfogadása esetén védje a lengyel állampolgárokat a szólásszabadságukat korlátozó beavatkozásoktól. A hatékonyságot hivatott garantálni, hogy a jogérvényesítésben – a világon idáig egyedülálló módon - az államapparátus szervei is részt vállalnak, így a tartalmak esetleges jogellenességéről nem moderátorok, illetőleg algoritmusok döntenének, hanem a lengyel jogot alkalmazó lengyel hatóságok.
Ziobro említette az álhírek kérdését is: olyan szabályozás létrehozását tartja szükségesnek, amely megfelelő védelmet biztosít a visszaélésszerű tartalomgyártással szemben.
Ahogy azt fentebb említettük, a sajtótájékoztatón Sebastian Kaleta is részt vett; a törvénytervezet kidolgozásáért felelős igazságügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a javaslat kapcsán a konzultációk jelenleg is zajlanak. Mindemellett felhívta a nyilvánosság figyelmét arra is, hogy az a verzió, amelyet korábban a publikum megismerhetett, már több helyen is módosult.
Az új koncepció immáron konkrétumokat is tartalmaz arra a létrehozandó tanácsra vonatkozóan, amely a lengyel állam részéről a lengyel jogot online is betartatná. A lengyel kormány egy hat tagú, úgy nevezett „Szólásszabadság Tanács” létrehozásában gondolkodik, amelynek tagjait a lengyel parlament (szejm) választaná meg hat évre, háromötödös szavazattöbbséggel. A Tanács legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy a közösségi média különféle felületein eltávolított vagy korlátozott tartalmak elleni felhasználói panaszok megalapozottságát kivizsgálja.
A közösségi média „közjogiasítása” tehát abban áll, hogy a lengyel felhasználók szólásszabadságát a lengyel jog védi, s az esetleges jogsérelmeket ez alapján lengyel testület vizsgálja ki;